Tanegységek (BA szakirány)
ARA-001 Alapvizsga arab nyelvből - Vizsga, heti óraszám: 0
ARA-101 Klasszikus arab nyelv 1. - Gyakorlat, heti óraszám: 3
Tantárgy leírása:
Az arab írás megtanulása, majd Tritton: Teach Yourself Arabic c. tankönyvének első harmada alapján a klasszikus arab nyelv elsajátításának a kezdetei.
ARA-102 Klasszikus arab nyelv 2. - Gyakorlat, heti óraszám: 3
ARA-111 Modern arab irodalmi nyelv 1. - Gyakorlat, heti óraszám: 3
Tantárgy leírása:
Az arab írás gyakorlása, majd az első leckék Dévényi Kinga – Iványi Tamás: Indul a karaván c. tankönyvéből. Beszédgyakorlatok irodalmi arab nyelven.
ARA-112 Modern arab irodalmi nyelv 2. - Gyakorlat, heti óraszám: 3
ARA-121 Bevezetés az arab nyelvészetbe 1. - Előadás, heti óraszám: 1
Tanítási célok:
a.) Általános ismeretek az arab nyelvről 1.: Az arab nyelv története. 1. rész
b.) Az arab nyelvtudomány története, az ún. külső nyelvészet kérdései kapcsán (az arab nyelvészet hozzáállása a klasszikus arábiai dialektusokhoz és a XIX-XX. sz.-i ún. népnyelvekhez, a kúfai és baszrai nyelvtudományi iskolák, a bölcsészet és a vallástudomány hatása az arab nyelvtudomány fejlődésére, az etimológia az arab nyelvtudományban).
c.) Bevezetés az arab diglosszia szituáció kérdésébe.
d.) Általános nyelvészeti alapozás 1. rész: A nyelv leírása, A nyelv szintjei (hangok, szavak, mondatok, jelentések).
e.) Egyiptomi arab nyelvjárás 1. rész: általános ismertető a nyelvjárásokról, az egyiptomi (kairói) arabról és az 1-4. lecke átvétele, órai segédlettel, otthon.
f.) Az arab írás története 1. rész: Az arab írás kialakulása (az arab írás eredete, középkori arab nézetek az írás eredetéről, a korai arab írás jellegzetességei, a számok jelölése, az arab írás elterjedése). A betűtől a könyvig (az írás hordozói, az arab könyv a megírástól a terjesztésig, az arab betűs könyvnyomtatás története.
Tananyag:
Goldziher Ignácz: A nyelvtudomány történetéről az araboknál. Irodalomtörténeti kísérlet.. Bp., 1878. 80 p.
Dévényi Kinga – Iványi Tamás: Az arab írás története. Bp., 1987. 1-102. p.
Iványi Tamás: Egyiptomi arab. Bp., 2006. 1-4. lecke.
Clive Holes: Modern Arabic. London 1995. Ch. 1, 1-49. p.
Charles Ferguson: „Diglosszia”, Társadalom és nyelv. Bp., 1974. 291-317. p.
Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek. 62-138. o.
Vizsgakövetelmény:
A fenti tananyagból készített tételsorok alapján írásban beszámolni.
ARA-122 Bevezetés az arab nyelvészetbe 2. - Előadás, heti óraszám: 1
ARA-131 Bevezetés az arab irodalomba 1. - Előadás, heti óraszám: 2
Tanítási célok:
a.) Az arab irodalom és írásbeliség alapfogalmai.
b.) A magyar nyelven elolvasható arab irodalmi művekkel való megismerkedés 1. rész: pogánykori költészet és a beduin világ, a Kalíla és Dimna és indiai őse, a Pancsatantra, a maqáma irodalom és Arany János maqámája, at-Tanúkhí munkássága, Ibn Tufail: A természetes ember c. műve és a filozófia és misztika kapcsolata.
c.) Rövid dolgozat készítése magyar és angol nyelvű források alapján az arab irodalom e félévben tanult szerzőivel és műveivel kapcsolatban.
d.) Megismerkedés az arab irodalom és írásbelisség legfontosabb személyiségeivel és műveikkel Goldziher Ignác irodalomtörténete alapján.
Tananyag:
Goldziher Ignác: Az arab irodalom története. Bp., 2008. 1. része.
Goldziher Ignác: A pogány arabok költészetének hagyományai. Bp., 1892. 69 p.
Goldziher Ignác: „Jelentés a M. T. Akadémia Könyvtára számára keletről hozott könyvekről tekintettel a nyomdaviszonyokra Keleten”. Bp., 1874. 42 p.
Kötelező olvasmányok:
Germanus Gyula (szerk.): Arab költők a pogánykortól napjainkig. Bp., 1961. A pogánykori költők, 7-91. p.
Ibn al-Muqaffa’: Kalíla és Dimna. Bp., 1978.
Mesefolyamok óceánja. I. kötet: Pancsatntra 5-271. p.
A szűz és az asszony. Válogatás Hamadání és Harírí makámáiból. Bp., 1973. 199 o.
Germanus Gyula: Az arab irodalom története. Bp., 1962. „A költészet maqámája”, 170-173. p.
Arany János: A poloska
Ibn Tufail: A természetes ember. Bp., 1961. 149 p.
Cseh Viktória, Pálovics Ede és Bisztrán Ágnes szakdolgozatai at-Tanúkhí műveiről. Lelőhely: ELTE BTK Sémi Filológiai és Arab Tanszék.
Vizsgakövelmény:
Írásbeli vizsga az órán elhangzottakból és a megadott tananyagból, tételsorok alapján.
Teszt Goldziher Ignác irodalomtörténete alapján, a megadott szerzőkkel kapcsolatban.
ARA-132 Bevezetés az arab irodalomba 2. - Előadás, heti óraszám: 2
Elmélet, heti 2 óra, vizsgaköteles.
Kötelező az óralátogatás!
Időpont: Cs, 14:30-16:00, 205. szoba.
Február 12., 19., 26., március 5., 12., 19., 26., április 2., 16., 23., 30., május 7., 14.
Tanítási célok:
(i) Megismerkedés a klasszikus arab írásbeliség magyarul is elérhető darabjaival:
1. A Korán.
2. A hadísz.
3. Az Ezeregyéjszaka meséi.
4. Ibn Hazm szerelemtana.
5. Ibn Battúta útleírása.
6. Abu-Hámid al-Garnáti utazása.
7. Ibn Khaldún: Bevezetés a történelembe.
(ii) A modern arab irodalom egyik legjelentősebb, magyarul is megjelent regényének a tartalmi-kultúrtörténeti feldolgozása (Napok).
(iii) A tananyagok feldolgozása egyénileg és órai bemutatása.
(iv) Házi dolgozatok írása a fenti témakörökből.
(v) A klasszikus arab irodalom áttekintése teszt keretében (2. rész).
Tananyagok:
1. Goldziher Ignác: Az arab irodalom rövid története. 141-229. o.
2. Goldziher Ignác: Az iszlám. V. fejezet: Mohamedán főiskolai élet (al-Azhar mecsetakadémia Kairóban), 359-411. o., Függelék: A "negyven hagyomány", 465-489. o.
3. Germanus Gyula: "Középkori arab földrajzírók", Ibn Battúta zarándokútja és vándorlásai. Bevezetés, 5-33. o.
4. Goldziher Ignác: Az arab irodalom rövid története. Első rész, IV. fejezet: "Mohamed és a Korán", 35-48. o.
5. Germanus Gy.: "Korán", Világirodalmi Lexikon 6. 567-569.
6. Iványi Tamás: Az Ezeregyéjszaka. Jegyzet, Bp., 2009.
7. Fedwa Multi-Douglas: Blindness and Autobiography. (Flórián Kund magyar nyelvű összefoglalója alapján.)
8. Az órán elhangzottak. (Tételek alapján.)
Kötelező irodalom:
1. Goldziher Ignác: "A hadísz kialakulása", Az iszlám kultúrája (Ford. Iványi Tamás). I. pp. 181-596. 1981 (Beszámolás tételek alapján.)
2. Goldziher Ignác: "A koránmagyarázás különféle irányairól". Ormos I. (szerk.), Az arabok és az iszlám. Válogatott tanulmányok. Bp., 1995, II. kötet 1067-1090. o. (Beszámolás tételek alapján.)
3. Goldziher Ignác: "Mohamedán utazókról", Ormos I. (szerk.), Az arabok és az iszlám. Válogatott tanulmányok. Bp., 1995, I. kötet 107-140. o. (Beszámolás tételek alapján.)
4. Germanus Gyula: Allah Akbar. (Részletek.)
5. Molnár Anikó: Ibn Hazm és a Tauq al-Hamáma (A galamb nyakörve). Szakdolgozat 2000. 1-40. o. ELTE BTK Sémi Filológiai és Arab Tanszék. (Beszámolás tételek alapján.)
6. O.G. Bolsakov: "Abu-Hámid al-Garnáti és művei", Abu-Hámid al-Garnáti utazása Kelet- és Közép-Európában, 11-28. o.
Kötelező olvasmányok:
1. A Korán.
2. Goldziher Ignác: Az iszlám. Függelék: A "negyven hagyomány", 465-489. o.
3. Az Ezeregyéjszaka meséi. (Részletek, tartalomelemzéssel.)
Honti Rezső fordításai: Sahriár király és öccse, Sáh-Zemán király története, benne A szamár, az ökör és a parasztgazda történetei, 9 o., A teherhordó és a három lány története, 60 o., Apró történetek és anekdoták 25 o., Sahriár király és Sehrezád történetének befejezése, 2 o.
Prileszky Csilla fordításai: Tádzs al-Mulúk és Dunja hercegnő, a szerető és kedvese története, benne: Azíz és Azíza története, I. kötet 599-693. o., Ali Sár és Zumurrud története, II. kötet 197-248. o.
P.P. Pasolini filmje: Az Ezeregyéjszaka virágai. (Tartalomelemzéssel.)
4. Ibn Hazm: A galamb nyakörve. (Magyar szemelvények, Iványi Tamás, 17 o., és Molnár Anikó fordításai, Szakdolgozat 41-65. o.)
5. Ibn Battúta zarándokútja és vándorlásai. (Ford. Boga István és Prileszky Csilla).
(Tételsor alapján, tartalomelemzéssel.)
1. fejezet: 36-50. o.
2. fejezet: 52-61. o.
3. fejezet: 62-81. o.
4 fejezet: 83-86., 90-97., 107-120. o.
5 fejezet: 122-151. o.
6 fejezet: 152-158. o.
7 fejezet: 160-175., 190-191. o.
1. Abu-Hámid al-Garnáti utazása Kelet- és Közép-Európában, 1131-1153. (Ford. Iványi Tamás).Budapest, Gondolat, 1985. (29-91. o.)
2. Ibn Khaldún: Bevezetés a történelembe. (Ford. Simon Róbert). Budapest, Osiris, 1995.
3-4-5. Bev.: Az éghajlat hatásai, a bőség és szükség 108-118.
II. Fejezet: A steppei civilizáció 125-167.
III. Fejezet: A kalifátus és az imámátus 214-224.
VI. Fejezet: Tudományok és oktatás 440-532. o.
8. Taha Huszajn: Napok. (Ford. Boga István).
Vizsga, beszámolók:
I. A vizsgaidőszakban, egyetlen alkalommal írásbeli vizsga mind a teszt-anyag-ból, mind a tananyagokból, kötelező irodalomból és olvasmányokból.
II. Részbeszámolókat lehet tenni írásban a félév során négy alkalommal. Kétszer a Goldziher teszt II. (1-2.) részéből (március 27. és április 17. pénteken de. 10:30-11:30), kétszer pedig a kötelező irodalomból (május 8. pénteken 10:30-11:30 és május 21. csütörtök 9:00-10:00). A sikertelen zárthelyiket minden következmény nélkül meg lehet ismételni a vizsgán.
III. Az órai munka figyelembevétele (hozzászólások, órai dolgozatok) a kötelező olvasmányok terén.
IV. A házidolgozatok osztályzata. Beadási határidő: szigorúan az utolsó tanítási nap. Aki ezt nem teszi meg, az nem vizsgázhat!
ARA-203 Klasszikus arab nyelv 3. - Gyakorlat, heti óraszám: 2
Tananyag:
Tritton: Teach Yourself Arabic c. tankönyvének utolsó harmada alapján a klasszikus arab nyelv elsajátításának a folytatása.
ARA-204 Klasszikus arab nyelv 4. - Gyakorlat, heti óraszám: 2
ARA-213 Modern arab irodalmi nyelv 3. - Gyakorlat, heti óraszám: 2
Tananyag:
Dévényi Kinga – Iványi Tamás: Indul a karaván c. tankönyvének a folytatása.
Beszédgyakorlatok irodalmi arab nyelven.
ARA-214 Modern arab irodalmi nyelv 4. - Gyakorlat, heti óraszám: 2
ARA-215 Modern arab irodalmi nyelv 5. - Gyakorlat, heti óraszám: 2
Tananyag:
Dévényi Kinga - Iványi Tamás: Halad a karaván. Bp., 1997.
ARA-216 Modern arab irodalmi nyelv 6.
ARA-231 Arab grammatika és nyelvészet 1. - Előadás, heti óraszám: 2
Tanítási célok:
a.) Az arab morfológia: névszóragozások. Igeragozás 1. része: Ép igék alapalakjai (ún. I. törzs), az igeképzési rendszer alaktana és jelentéstana (ún. igetörzsek, II-X.), az ép igék igetörzsei, a középső gyenge és kettőzött igék I., ill. II-X. törzsben, kezdő gyenge igék I-X. törzs, hamzás igék problémái. A ige- és névszóragozást irányító szótag- és hangszabályok.
b.) Az arab nyelv szerkezete 1. rész: A hangtantól az igéig, Beeston könyve alapján.
c.) Az arab nyelvtudomány története 3. rész: Az arab nyelvtan terminusai az Ádzsurrúmijja grammatika alapján.
d.) Általános nyelvészeti alapozás 3. rész: Leíró nyelvészet: fonológia, morfológia Antal László könyve alapján.
e.) Egyiptomi arab nyelvjárás 1. rész: általános ismertető a nyelvjárásokról, az egyiptomi (kairói) arabról és az 9-12. lecke átvétele, órai segédlettel, otthon.
f.) Az arab írás története 1. rész: Az arab írás kialakulása (az arab írás eredete, középkori arab nézetek az írás eredetéről, a korai arab írás jellegzetességei, a számok jelölése, az arab írás elterjedése). A betűtől a könyvig (az írás hordozói, az arab könyv a megírástól a terjesztésig, az arab betűs könyvnyomtatás története.
Tananyag:
A.F.L. Beeston: The Arabic Language Today. London, 1970. 16-23, 30-70. p.
Dévényi Kinga – Iványi Tamás: Az arab írás története. Bp., 1987. 1-102. p.
Iványi Tamás: Egyiptomi arab. Bp., 2006. 9-12. lecke.
Iványi Tamás: Arab nyelvtudomány. Bp., 2007. „Nyelvészeti terminológia”.
Antal László: A formális nyelvi elemzés. Bp., 1964. „Fonológia”, 33-79. p. „A megnyilatkozások tagolása morfémák szerint”, 80-105. o.
Vizsgakövetelmény:
A fenti tananyagból készített tételsorok alapján írásban beszámolni.
ARA-232 Arab grammatika és nyelvészet 2. (BA II. év) - Előadás, heti óraszám: 2
Elmélet, heti 2 óra, vizsgaköteles, kötelező az óralátogatás.
Időpont: Cs, 8-9:30, 205. szoba.
Február 12., 19., 26., március 5., 12., 19., 26., április 2., 16., 23., 30., május 7., 14.
Tanítási célok:
1. Az arab morfológia (igeragozás) folytatása és kiterjesztése az ún. végső gyenge alakokra is.
2. Az arab nyelv rendszere áttekintésének a folytatása AFL Beeston könyve alapján.
3. Az arab szintaxis alapjainak rendszeres tanulmányozása.
4. Az Ádzsurrúmijja grammatika arab szövegének fordítása a megadott segédeszközökkel (terminusok, magyar fordítás, magyarázatok).
5. Az arab írás és könyvkészítés története tanulmányozásának a folytatása.
6. Az egyiptomi nyelvjárás tanulmányozásának folytatása: 13-16. lecke.
7. Az arab nyelv története tanulmányozásának a folytatása: az (irodalmi) arab nyelv mai változatai.
Tananyagok:
1. Dévényi K. - Iványi T.: Indul a karaván, "Nyelvtani összefoglaló", 96-143. o.
2. AFL Beeston: The Arabic Language Today: pp. 71-114.
3. Dévényi K. - Iványi T.: Az arab írás története, 103-235. o.
4. Dévényi K. - Iványi T.: Az arab írás 1., "Hangtani összefoglaló" .89-107. o. 5. Dévényi K. - Iványi T.: Jobbról balra arabul, "Hangtani összefoglaló" .89-95. o. (Részben átfedi a 4. pontban megjelölt hasonló című fejezetet.)
6. Iványi T.: Arab nyelvtudomány.
7. Iványi T.: Egyiptomi arab. 13-16. lecke.
8. Clive Holes: Modern Arabic.. 1995. Ch. 9. "Language Levels".
9. Iványi Tamás: "Hangrendszer és hangváltozás az arabban és a sémi nyelvekben", Általános Nyelvészeti Tanulmányok XII. Budapest, 1978. pp. 145-171.
10. A Brünnow-Fischer Chrestomathie 1-7. o. arab szöveg nyelvtani elemzés céljából.
11. Az órán elhangzottak (tételek alapján).
ARA-233 Arab grammatika és nyelvészet 3. - Előadás, heti óraszám: 2
Tanítási célok:
a.) A klasszikus arab szövegolvasási óra szövegeinek a nyelvi elemzése ill. magyarázása.
b.) Az arab mondattani problémák magasabb szintű tanulmányozása mintaszöveg alapján. Mindehhez az Indul a karaván c. tankönyv „Nyelvtani összefoglalójának” az átvétele vizsgára, valamint Beeston kijelölt oldalainak az átismétlése a tavalyi tananyagból.
c.) Általános nyelvészeti alapozás 5. rész: Leíró nyelvészet: fonológia, morfológia Antal László könyve alapján.
d.) Az arab írás története 1. rész: Az arab írás kialakulása (az arab írás eredete, középkori arab nézetek az írás eredetéről, a korai arab írás jellegzetességei, a számok jelölése, az arab írás elterjedése). A betűtől a könyvig (az írás hordozói, az arab könyv a megírástól a terjesztésig, az arab betűs könyvnyomtatás története).
e.) Az arab nyelvtudomány története 5. rész: A legfontosabb arab nyelvészeti terminusok magyarázata a tankönyv alapján.
f.) Egyiptomi arab nyelvjárás 5. rész: a16-20. lecke átvétele, órai segédlettel, otthon.
g.) Az arab nyelv története 5.: A mai arab nyelvjárások területi és szociolingvisztikai alapú osztályozása.
h.) A kijelölt maqámák nyelvi és formális elemzése a megadott cikkgyűjtemény és az órán elhangzottak alapján.
Tananyag:
A.F.L. Beeston: The Arabic Language Today. London, 1970. 80-96, 104-116. p.
Dévényi Kinga – Iványi Tamás: Az arab írás története. Bp., 1987. 1-102. p.
Iványi Tamás: Egyiptomi arab. Bp., 2006. 16-20. lecke.
Iványi Tamás: Arab nyelvtudomány. Bp., 2007.
Dévényi Kinga – Iványi Tamás: Indul a karaván. Bp., 1993.
Antal László: A formális nyelvi elemzés. Bp., 1964. „Fonológia”, 33-79. p. „A megnyilatkozások tagolása morfémák szerint”, 80-105. o.
Maqáma cikkgyűjtemény (másolatban).
Vizsgakövetelmény:
A fenti tananyagból, valamint az órán megbeszélt nyelvészeti kérdésekből készített tételsorok alapján írásban beszámolni.
ARA-234 Arab grammatika és nyelvészet 4. - (BA III. év) Előadás, heti óraszám: 2
Most a 232. kódon vehető fel!
Elmélet, heti 2 óra, vizsgaköteles, kötelező az óralátogatás.
Időpont: Csütörtök 9:30-11, 205. szoba.
Február 12., 19., 26., március 5., 12., 19., 26., április 2., 16., 23., 30., május 7., 14.
Tanítási célok:
1. Az egyiptomi nyelvjárás tanulmányozásának folytatása: 21-24. lecke, valamint összefoglaló ismeretek megadott anyagok alapján, amelyek a korábbi leckékből lettek kiválogatva (1-20.).
2. A mondattani kérdések elméleti taglalása a két "Nyelvtani összefoglaló" alapján, ill. az olvasott Brünnow/Fischer szövegek nyelvtani kérdéseinek a megbeszélése. Ezenkívül további modern arab szöveg részleteket is olvasunk nyelvtani elemzés céljából.
3. A mellékmondat átalakítása igenévvé (ismétlés).
4. Az arab morfológia szabályai (ismétlés).
5. Az arab hangrendszer sajátosságainak megbeszélése.
6. Az arab nyelvjárások rendszere.
7. Az arab írás és könyv története tanulmányozásának a folytatása.
Tananyagok:
1. Iványi Tamás: "Hangrendszer és hangváltozás az arabban és a sémi nyelvekben", Általános Nyelvészeti Tanulmányok XII. Budapest, 1978. pp. 145-171.
2. Iványi T.: Egyiptomi arab. 21-24. lecke.
3. Dévényi K. - Iványi T.: Indul a karaván. "Nyelvtani összefoglaló", 96-143. o.
4. Dévényi K. - Iványi T.: Halad a karaván. "Nyelvtani összefoglaló", 113-183. o.
5. Dévényi K. - Iványi T.: Az arab írás története, 103-235. o.
6. Dévényi K. - Iványi T.: Az arab írás 1., "Hangtani összefoglaló" .89-107. o.
7. Dévényi K. - Iványi T.: Jobbról balra arabul, "Hangtani összefoglaló" .89-95. o. (Részben átfedi a 6. pontban megjelölt hasonló című fejezetet.)
8. Clive Holes: Modern Arabic. 1995. Ch. 2: "Phonology".
9. A Brünnow-Fischer Chrestomathie-ból a BBN-ARA-242 Klasszikus arab nyelv órán átvett anyagok nyelvtani elemzése.
10. Az al-Idzá'a wat-telefizjún c. egyiptomi hetilapból átvett cikkek nyelvtani elemzése.
11. Ziadeh: A Reader in Modern Literary Arabic c. tankönyvből az I. (már az előző félévben is fel lett adva), II. és XXV. Selection arab szövege, nyelvtani elemzés céljából.
12. Iványi Tamás: Morfológiai szabályok. (Kézirat.)
13. Az órán elhangzottak. (Tételek alapján.)
ARA-241 Klasszikus arab prózai és vallási szövegek 1. - Gyakorlat, heti óraszám: 3
Tanítási célok:
a.) Klasszikus arab nyelvű szövegek önálló olvasásának az elsajátítása, gyakorlása a Brünnow/Fischer önálló szótárral ellátott szöveggyűjtemény alapján. Ebben a félévben, folytatva a II. év 2. félévét, a 17-43. oldalig tart a tananyag, részletesen elemezve mondattanilag, szótanilag és szövegtanilag az olvasottakat.
b.) Az arab széppróza legjellegzetesebb műfajával, a maqámával való megismerkedés. Hamadáni maqámáinak néhány részlete, irodalomtörténeti háttérrel.
Beszámoló:
Minden részből zárthelyi dolgozat, amelyben részben a szövegek fordítását, részben nyelvi elemzését és szavait kérjük számon. Az évközi dolgozatok száma négy, ezt zárja le egy félév végi záródolgozat, amelynek során javítani is lehet a korábbi dolgozatok eredményén. Ennek időpontja 2008. december 16. kedd.
Tananyag:
Brünnow/Fischer: Arabische Chrestomathie aus Prosaschriftstellern. Lipcse, 1985. 17-43, p.
Badí’ az-Zamán al-Hamadání: Maqámát. Beirut.
A szűz és az asszony. Hamadání és Harírí makámáiból. Bp. 1973.
Gyakorlati jegy:
Három részből tevődik össze: az órai munkára adott jegyekből, a zárthelyi dolgozatok jegyeiből és a záródolgozat jegyéből.
ARA-242 Kl. arab prózai és vallási szövegek 2. - (BA III. év)
Gyakorlat, heti óraszám: 3
Gyakorlat, heti 3 óra, kötelező az óralátogatás.
Tanórák: Kedden 8-10:15, a 205. szobában.
Február 10., 17., 24., március 3., 10., 17., 24., 31., április 7, 21., 28., május 5., 12.
Végső beszámoló: május 26. kedd.
Tanítási célok:
1. Klasszikus arab szöveg önálló olvasása a Brünnow/Fischer szöveggyűjteményből, annak szótára segítségével, az I, félévi tananyag folytatásaként: a 37. o. közepétől a 66. oldalig. Ez a 30 oldal a Próféta életrajzának (Szíra) néhány részletét tartalmazza Ibn Hisám tollából.
2. Az olvasott szöveg megbeszélése a grammatika különböző szintjein: morfológiai, szintaktikai, szöveggrammatikai, lexikai és szemantikai elemzés ill. annak előkészítése az ehhez az órához kapcsolódó Arab nyelvészet 4. órára.
3. A szövegekhez tartozó irodalomtörténeti anyagok feldolgozása és megbeszélése, ill. előkészítése a vizsgatantárgy (Arab nyelvészet 4.) kollokviuma számára. Ez jelenti a Próféta életrajzának az irodalomtörténeti hátterét, a hagyományozást, a középkori arab könyvírás kérdését és a hadísz problémáit.
4. Ezenkívül az I. félévi tananyaghoz kapcsolódóan az adab és az Abú l-Faradzs al-Iszfahání-tól olvasott részletekhez kapcsolódóan a Kitáb al-Agání ("Énekek könyve") megismerése is célja a félév tananyagának.
Gyakorlati jegy:
Négy részből tevődik össze:
(1) az órai munkára adott jegyekből (szövegolvasás)
(2) a zárthelyi dolgozatok jegyeiből (az arab szövegekből, ill. tananyagokból)
(3) a záródolgozat jegyéből (javítás ill. tananyagokból)
(4) a házidolgozat jegyéből
Arab szöveg:
1 Brünnow/Fischer Chrestomathie 37-66. o.: Szírat Raszúl Alláh. (Otthoni készülés, órai olvasással.)
2 Brünnow/Fischer Chrestomathie 121-130. o.: Korán részletek. (Otthoni készülés és olvasás fordítási segédlettel, órai megbeszéléssel.)
Tananyagok:
1. M.J. Kister: "The Sirah literature", Cambridge History of Arabic Literature, I. kötet: Arabic Literature to the end of the Umayyad period, pp. 352-367.
2. S.A. Bonebakker: "Adab and the concept of belles-lettres", Cambridge History of Arabic Literature, II. kötet: 'Abbasid Belles-Lettres, pp. 16-30.
3. Encyclopaedia of Islam 2nd. Edition: "Abu l-Faradj al-Isbahani" (I. 118), "adab" (I. 175-6), és "sira" (IX. 660-663) cikkek.
4. Germanus Gy.: "Korán", Világirodalmi Lexikon 6. 567-569.
5. Iványi T.: "szíra", Világirodalmi Lexikon 14. 473-474.
Kötelező olvasmányok:
1. Goldziher Ignác: Az arab irodalom rövid története. Első rész, IV. fejezet: "Mohamed és a Korán", 35-48. o.
2. Goldziher Ignác: "A hadísz kialakulása". (Ford.: Iványi Tamás.) Az iszlám kultúrája, I. pp. 181-596. 1981 (Beszámolás tételek alapján.)
3. Goldziher Ignác: "A koránmagyarázás különféle irányairól". Ormos I. (szerk.), Az arabok és az iszlám. Válogatott tanulmányok. Bp., 1995, II. kötet 1067-1090. o. (Beszámolás tételek alapján.)
4. Germanus Gy.: "Korán", Világirodalmi Lexikon 6. 567-569.
ARA-251 Modern arab prózaszöveg, ek 1. - Gyakorlat, heti óraszám: 3
Tanítási célok:
A tanítás célja az arab nyelv szerkezetével való alaposabb megismerkedés és mondattani gyakorlatok végzése. A központi téma az arab kötőszavak elsajátítása és helyes használatának a gyakorlása az Adawát ar-rabt c. tankönyv alapján.
Tananyag:
Ahmad Táhir Haszanain – Nárímán Náilí al-Warráqí: Adawát ar-rabt fí l-’arabiyya al-mu’ászira. Kairó, 1970. 1-13. lecke.
ARA-252 Modern arab prózaszövegek 2. - Gyakorlat, heti óraszám: 3
ARA-261 Arab történelem 1. - Előadás, heti óraszám: 2
Tantárgy leírása:
A középkori muszlim állam és társadalom megismerése a kezdetektől a mongol hódításig az államélet és a társadalom különféle területeinek tematikus feldolgozásán keresztül. Minden diák kap egy témát, amelyet feldolgoz írásban és előad a többi diák számára. Az előadást megbeszélés követi.
A témák a következők:
1./ A muszlim közösség és államvezetés intézményei és tisztségei: kalifátus, imámátus, szultánátus.
2./ A középkori muszlim kormányzás és fő tisztségviselői: amīr, ‘āmil, wazīr, ḥāğib, amīr al-umarā’.
3./ A közigazgatás központi intézményei és hivatalnokai: dīwān, kuttāb.
4./ A provinciális közigazgatás.
5./ A jogszolgáltatás és intézményei: ‘umarā’, qāḍī, ḥisba, muḥāsaba, maẓālim.
6./ A muszlim birodalom pénzügyi- és adó- adminisztráció: bayt al-māl, ḍarība, ẖarāğ, ğizya, ḍay‛a, iqṭā‛.
7./ A középkori muszlim hadsereg, hadiflotta, postaszolgálat: ğayš, baḥriyya, usṭūl, barīd
8./ A középkori muszlim társadalom: umma, ‘aṣabiyya , mawālī, ‘āmma- ẖāṣṣ a, ašrāf-a‘yān, ṭabaqāt.
9./ Védett kisebbségek a középkori muszlim birodalomban: ahl al-kitāb, ahl aḏ-ḏimma.
10./ Rabszolgaság, rabszolgakereskedelem, rabszolgalázadás a középkori iszlámban: ‘abd, raqīq, zinğ, zuṭṭ.
11./ A keresztesháborúk muszlim szemmel.
12./ A középkori muszlim város.
13./ A középkori muszlim gazdaság: kézműipar, bányászat szakmai testületek: ṣinf, futuwwa.
14./ A középkori muszlim gazdaság: a vidéki élet, földművelés,földbirtoklás: filāḥa, mulk, ṣawafī, ḍiyā‘, qaṭī‘ a, iqṭā‘.
15./ A középkori muszlim kereskedelem.
16./ A középkori muszlim kormányzati irodalom, a „fejedelmi tükör”: naṣīḥat al-muluk.
17./ A sí‘ita iszlám története Ğa‘far aṣ-Ṣādiq haláláig [148/765].
18./ Az imámita sí‘itáktól a „tizenkettes” sí‘itákig: a mérsékelt sí‘iták története a rejtőzés [ġayba] időszakáig [260/874].
19./ A „tizenkettes” ší‘iták [iṯnā‘ašariyya] története a mongol hódításig
20./ Szélsőséges sí‘ita irányzatok [ġulāt] a középkori iszlámban
21./ A korai iszmá‘iliták [qarāmiṭa] története.
22./ A fáṭimida kalifátus [297/910–567/1171] és a fáṭimida ismā‘īliyya története.
23./ A nizári iszmá‘iliták története az Alamút [486/1093-654/1256] korszakban.
24./ A nizári iszmá‘iliták és az aszaszin legendák.
25./ A középkori muszlim földrajzi irodalom: Ibn Baṭṭūṭa, Ibn al-Ğubayr, Nāṣir-i Ëosro, Abū Íāmid al-Ġarnāṭī.
26./ A középkori európai felfogás az iszlámról.
27./ A muszlim történeti és földrajzi irodalom valamint a magyar történelem kapcsolatai: Ġardīzī, Ibn Fadlān, Ğayhānī, Ibn Rusta, al-Ġarnāṭī.
28./ Keresztény-muszlim kapcsolatok a középkorban.
29./ A zinğ felkelés története.[869-883]
30./ A muszlimok ismeretei Európáról és a kereszténységről a középkorban.
31./ Keresztény és muszlim kapcsolatok a középkori Hispániában.
32./ A muszlim birodalom és Bizánc kapcsolatai a középkorban
33./ Keresztény és muszlim kapcsolatok Hispániában.
34./ Dzsihád a középkori muszlim történelemben.
35./ Politikai gondolkodás a középkori iszlámban.
Tananyag:
Arab történelem (Szöveggyűjtemény a preiszlám időktől az ’Abbászidák hatalomra jutásáig) . Bp. 2007.
Arab történelem (Szöveggyűjtemény az ’Abbászidák hatalomra jutásától a mongol hódításig) Bp. 2007.
Weiss-Green: Az arabok rövid története. Bp. 2008.
Cahen, Claude: Az iszlám a kezdetektől az oszmánok hatalomra jutásáig. Bp. 1986.
Watt, Montgomery: Az iszlám rövid története. Bp. 2000.
Daftary, Farhad: Az iszmá’iliták rövid története. Bp. 2006.
Daftary, Farhad: Aszaszin legendák. Bp. 2000.
Vizsgakövetelmény:
A jegy két részből tevődik össze: a félév során elkészített dolgozatból és annak előadásából, ill. írásbeli vizsgából.
ARA-262 Arab történelem 2. - Előadás, heti óraszám: 2
ARA-271 Sémi nyelvek és kultúrák 1. - Előadás, heti óraszám: 2
Tanítási cél:
Ebben a félévben a tanítási cél áttekintést adni a sémi népekről és kultúrákról.
Tananyag:
Theodor Nöldeke: Die semitischen Sprachen. Eine Skizze. 2. Aufl. Lipcse 1899. (ugyanez korábban megjelent angolul az Encyclopaedia Britannica “Semitic Languages” címszavaként: Encyclopaedia Britannica, 11. kiad., 1911, 24. kötet, 617-630. o.
I. M. Diakonoff: “Hamito-Semitic Languages.” In: Encyclopaedia Britannica, 15. kiad., Chicago 1988, 22. kötet, Macropaedia, 740-748. o.
Antal László: „A sémi-hámi nyelvcsalád”. In: Antal László, Csongor Barnabás, Fodor István: A világ nyelvei. Budapest, 1970, 69-106. o.
Hetzron Róbert: „La division des langues sémitiques”. In: Actes du premier congres international de linguistique sémitique et chamito-sémitique. Paris, 16-19 juillet 1969. Szerk. André Caquot, David Cohen. Hága 1974, 181-194. o.
Vizsgakövetelmény:
A megadott tananyag és az órán elhangzott előadások alapján szóbeli vizsgát tenni.
ARA-272 Sémi nyelvek és kultúrák 2. - Előadás, heti óraszám: 1
ARA-281 Az arabisztika magyar vonatkozásai - Gyakorlat, heti óraszám: 2
Tanítási célok:
A cél bemutatni az arab források jelentőségét a honfoglalás előtti és az árpád-kori magyar történelem számára. Ennek eszköze részben a szövegfordítás, részben a megadott irodalom feldolgozása.
Tananyag:
T. Lewicki: “Madjaristan, I.” In: Encyclopaedia of Islam, new edition, London-Leiden 1962-2004, 5. köt., 1010-1022. hasáb.
Czeglédy Károly: „Magna Hungaria.” In: Századok 77 (1943) 277-306. o. Újnyomat: uő.: Magyar őstörténeti tanulmányok. Budapest 1985, 3-32. o.
Czeglédy Károly: „A IX. századi magyar történelem főbb kérdései.” In: Magyar Nyelv 41 (1945) 33-55. o. Újnyomat: uő.: Magyar őstörténeti tanulmányok..., 33-55. o.
Engel Pál: Magyarok Európában, I. Beilleszkedés Európába, a kezdetektől 1440-ig. Budapest, 1990k., 88-123. o.
Kristó Gyula: A Kárpát-medence és a magyarság régmúltja (1301-ig). Szeged 1993, 1-101. o.
Gyakorlati jegy:
A félév végén írandó beszámoló ill. az órai munka alapján.